Az angyalok jöttek

Január első felében egy vasárnap szüleimet látogattam meg. Segítettem egy-két dologban és egy kicsit elbeszélgettünk. Édesapám olyan állapotban van, hogy már nem tud minden nap kimenni sétálni az utcára, Édesanyám pedig Karácsony után elesett és a bal kezét és bal lábát gipszbe ágyazva kellett pihentetnie.

Délben hazamentem ebédelni. Az utolsó falatoknál szólt a telefon, melyen keresztül Édesanyám kért segítséget, hiszen Édesapámmal akkor már kb. fél órája küzdött az ott tartózkodó segítség, mert ütött, rúgott ahogy bírt – addigra már az ágyon fekve.

Gyorsan szentelt vizet vettem magamhoz és elindultam hozzájuk. A kertkaputól kezdve folyamatosan mondtam az imákat: Szent Mihály… Miatyánk… Üdvözlégy… Most segíts meg Mária… stb. Édesapám ágyához érve szenteltvízzel rajzoltam keresztet a homlokára, majd a kezét fogva beszéltem hozzá és simogattam. Egész lassan enyhült a görcsös küzdő állása. Ekkor sikerült rávenni, hogy az előbb imádkozott imákat közösen is elmondjuk. Lassan-lassan oldódott a feszültsége, majd szépen megnyugodva elaludt. Betakartam, és még szentelt vízzel körül hintettem az ágyát, imával kísérve cselekedetemet.

Este hallottam, hogy két óra alvás után teljesen kicserélve, békés derűvel ébredt fel. Olyan volt, mint mindig, amikor önmagát tudta adni.

Másnap reggel mondta a segítőnek, hogy vasárnap délben egy nyúlt arcú fiú ütötte őt, az ellen kellett védekeznie. Majd hozzátette, hogy amikor megjelentem nála, akkor két angyalt látott mögöttem.

Hálával telt a szívem, hogy ilyen megerősítő visszajelzést kaphattam. Hála és dicsőség a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak, hogy meghallgatta kérésemet és elküldte a szent angyalokat, melynek köszönhetően béke és nyugalom költözhetett a házra! Egy időre eltávozott a Sátán.

Jánossy Gábor