Az
angyalok jöttek
Január első
felében egy vasárnap szüleimet látogattam meg.
Segítettem egy-két dologban és egy kicsit
elbeszélgettünk. Édesapám olyan állapotban
van, hogy már nem tud minden nap kimenni
sétálni az utcára, Édesanyám pedig
Karácsony után elesett és a bal kezét és bal
lábát gipszbe ágyazva kellett pihentetnie.
Délben
hazamentem ebédelni. Az utolsó falatoknál szólt a
telefon, melyen keresztül Édesanyám kért
segítséget, hiszen Édesapámmal akkor már kb.
fél órája küzdött az ott
tartózkodó segítség, mert ütött, rúgott ahogy bírt – addigra már
az ágyon fekve.
Gyorsan szentelt vizet
vettem magamhoz és elindultam hozzájuk. A kertkaputól
kezdve folyamatosan mondtam az imákat: Szent Mihály…
Miatyánk… Üdvözlégy… Most segíts meg
Mária… stb. Édesapám ágyához
érve szenteltvízzel rajzoltam keresztet a homlokára, majd
a kezét fogva beszéltem hozzá és simogattam.
Egész lassan enyhült a görcsös küzdő állása.
Ekkor sikerült rávenni, hogy az előbb imádkozott
imákat közösen is elmondjuk. Lassan-lassan oldódott a
feszültsége, majd szépen megnyugodva elaludt. Betakartam,
és még szentelt vízzel körül hintettem az
ágyát, imával kísérve cselekedetemet.
Este hallottam, hogy
két óra alvás után teljesen kicserélve,
békés derűvel ébredt fel. Olyan volt, mint mindig, amikor
önmagát tudta adni.
Másnap reggel
mondta a segítőnek, hogy vasárnap délben egy
nyúlt arcú fiú ütötte őt, az ellen
kellett védekeznie. Majd hozzátette, hogy amikor megjelentem
nála, akkor két angyalt látott mögöttem.
Hálával
telt a szívem, hogy ilyen megerősítő
visszajelzést kaphattam. Hála és dicsőség a mi
Urunknak, Jézus Krisztusnak, hogy meghallgatta kérésemet
és elküldte a szent angyalokat, melynek köszönhetően
béke és nyugalom költözhetett a házra! Egy időre
eltávozott a Sátán.